06-30/9-501-500

bakterialis-veszelyek

Bakteriális veszélyek

A medencébe töltött víz egy szilárd-folyadék-légnemű közegek kölcsönhatásaként felfogható bonyolult egyensúlyi rendszer része, és azt tovább komplikálja az az eset, ha még emberek is fürdenek benne. A medencébe töltött víz oldott sókat, ionokat és gázokat tartalmaz; ezek egyensúlyától: a pH-tól, keménységtől és lúgosságtól a víz esztétikai megjelenése is nagyban függ, akárcsak a vegyszeres kezelés és fertőtlenítés hatásossága. A víz sohasem steril és a környezetből is folyamatosan vesz fel mikroorganizmusokat, különösen használat közben. A baktériumok jelentős része gyorsan alkalmazkodik a vízi környezethez, és különösen a szilárd-víz határfelületeken önfenntartó, sőt szaporodó-növekvő baktérium- és gombatelepek, és ezek konglomerátuma az un. biofilm alakul ki. A biofilmben jelentős anyagcsere folyamatok zajlanak, melyek során a vízből felvett szervetlen és szerves anyagok jelentik a baktériumszaporodás, és ennek melléktermékeként a biofilm-közösségek tartaléktápanyag forrásaként megjelenő különböző nyálka-anyagok forrását. Utóbbiak előbb-utóbb szabad szemmel is látható, néha a medencefenék, és fal síkosságát, elszíneződését előidéző és gyakran darabokban, foszlányokban leváló termékekként esztétikailag is zavarják a fürdőzést. A bakteriális biofilm magával vonja a rajta táplálkozó mikroszkópikus állatvilág megtelepedését, és az ilyen “benépesített” medencék faláról, csővezetékeiről, szerelvényeiről vett törletmintákban, de gyakran magában a vízben is mikroszkóppal jól láthatók különböző férgek, amőbák, ágascsápú rákok, és egyéb állatkák.

Időnként ezekben a biofilmekben un. fakultatív kórokozó baktériumok is elszaporodnak, amelyek a fürdőzők – különösen a nem teljesen ép immunrendszerűek – egészségét is kockáztathatják. A leggyakoribb ezek közül az. un. Pseudomonas aeruginosa, egy agresszív igen jó alkalmazkodó képességű baktériumfaj, amely 15-20°C felett mind vízi környezetben, mind más élő szervezetek parazitájaként megtalálja szaporodása feltételeit, és mint ilyen a kórházak, egyik rettegett, számos antibiotikumra rezisztens kórokozója. A másik ismert kórokozó a Legionella, amelyik a melegebb környezetet szereti (20-22°C alatt nem szaporodik, de legjobban a pezsgőmedencékben általános 35-40°C között szaporodik). Ez utóbbi kizárólag légúti terjedésű kórokozó, amely nagyobb számban belélegezve súlyos tüdőgyulladást idézhet elő (un. Légiós betegség).

A medencék, különösen a szabadban elhelyezettek másik gyakori probléma-forrásai az algák, amelyek a medence fénynek kitett felületein ugyancsak síkos, zöld színű bevonatként telepekben szaporodva keserítik meg a fürdőmedence tulajdonos életét. A medencében zajló biológiai folyamatokhoz a külvilág is hozzájárul: elsősorban a vizet használó emberek, de a légtérből kihulló por is sok szerves és szervetlen törmeléket juttat a vízbe, ami jelentős tápanyagforrás a biofilm számára. A környező növényzetről bejutó gombaelemek gyakorta forrásai a medencevízben megjelenő, akár szabad szemmel is látható gombatelepek kialakulásának.

A biológiai proliferáció begyorsulása, és az élővilág burjánzása különösen a melegvizű, levegőztetett pezsgőmedencéket fenyegeti. Az ezekhez tartozó csövezés nagy felülete, a relatíve magas vízhőmérséklet, az intenzív levegőztetés és a nagy terhelés (fürdőzőkről a víz mennyiségéhez képest aránytalanul nagy szennyezőanyag-bemosódás) korán beindíthatja a “biológiai spirált”, aminek megakadályozása állandó odafigyelést és a medencevíz üzemszünetekben is folyamatos karbantartását, kezelését igényli. Ennek elmaradása óriási baktérium- és gombaszaporulathoz vezethet, ami a fent említett problémákon kívül egy további, speciális tünettel járhat: a medencét használó vendégek a baktériumban gazdag vízcseppek belégzését követő néhány órán belül lázas heveny tünetekkel, rossz közérzettel, hidegrázással járó, múló betegséget észlelnek. Ez a belégzett baktériumtömeg sejtfal anyagaira kialakuló allergiás reakció az erre érzékenyeknél akár súlyos légúti reakciókkal is járhat.

Nyilvános, de sok vendég által használt magánmedencékben a vendégek által behurcolt, róluk, testnyílásaikról a vízbe jutó kórokozók is probléma – más fürdőzőkre átterjedő fertőzés – forrásai lehetnek. Ilyen kórokozók pl. egyes hasmenés-okozó vírusok, baktériumok és egysejtű parazita protozoonok (Norovírus, Rotavírus, Campylobacter).